A Gardrób (Narnia)

             Vasárnap úgy döntöttem, hogy pihenős-pakolós napot adok magamnak a főzés muszája mellett. Elpakolom, ami elöl maradt, megigazgatom, ami nincs a helyén... Ebéd után majd nyugodtan dőlhetek le olvasni, mert semmi nem fog zavarni. Jól is esik a laza, lassú, szabad, ráérős mozgás. 

            Állok a gardrób előtt, kezemben vállfán a frissen vasalt kedvenc blúzom. Jó lenne beakasztani a helyére, de most döbbenek rá, hogy olyan, hogy HELY, már nincs neki és bár be lehet passzírozni, teljesen felesleges volt kivasalni. Így aztán, amikor újra szükségem lesz rá, majd vasalhatom újra. 

              Tologatni kezdem a bent lévőket.... évek óta nem vettem fel ezt sem, ezt sem, ez már nem is tetszik... ehhez nincs alkalom...ez már rám sem jönne... ezt csak azért őrizgetem, mert emlékszem hogy... Lassan elborítja elmém a kényszerű felismerés: ez így nem vihető tovább. Fogtam egy hatalmas fekete zsákot és elkezdtem darabonként kiválogatni a felesleges ruhákat. 

            Ahogy szabadulnak fel a vállfák, úgy kerekednek ki történetek, emlékek elevenednek, elhatározások és messzenyúló tervek születnek.

         Jól esik látnom, hogy szűnik a nyomasztó zsúfoltság a ruhák között is és -ezen el is csodálkoztam- a lelkemben is. Egyre jobb hangulatom lesz, már-már lelkesültségnek lehet nevezni. 

           Eddig azért tologattam a szortírozást, mert azt gondoltam, nagyon nehezemre fog esni a válás. Mert egy ruhadarab ugye, nem csak egy ruhadarab, hanem abban libben a lány randira, ebben a Hargita tetején álltam, amaz meg a lányom esküvőjén szentelődött meg. 

          Azért kapja ez a szösszenet a Narnia alcímet, mert ahogyan az általam is kedvelt történetben, most nálam is egy másik világ nyílik meg a gardróbon keresztül. 

             Még az is meglehet, hogy én is négyen vagyok. Sőt, még az is lehet, hogy eddigi életem minden szereplője és minden jövőbeni társa itt áll és egyre növekvő jóérzéssel zsákolja be a feleslegessé vált, saját idején túlnőtt haszontalanságokat.

                                     El tudod képzelni, milyen jó érzés ez?