Aki bújt, aki nem....

             Találgatunk, mi lehet az oka annak, hogy hatodjára ejtenek át ugyanúgy.
Vagy annak, hogy kiderül, a jelenlegi partner, munkatárs, főnök, szomszéd, jóbarát sem másabb, mint az előző, aki fájdalmat okozott, megalázott, megcsalt, kisemmizett, kihasznált... Így, vagy úgy, hosszabb-rövidebb ideig szenvedést okozott.

Találgatunk jó esetben, a rosszabb esetben pedig másokra mutogatunk.
Ő az oka! A szüleim a hibásak! Ő tette ezt velem!

Aki elég bátor ahhoz, hogy a saját portáján (lelkében) is körülnézzen, az azt találhatja, hogy ő is egészen más ember, mint azt addig gondolta. Hogy a másik csak ahhoz igazodott, amit bennem talált -nyilván a saját érdekei szerint igazodott, - ahogyan mi is a saját érdekeink szerint viszonyulunk mindenkihez. Másképp ugyanis lehetetlen.

Tudnunk érdemes, kik is vagyunk valójában, annak érdekében, hogy mindenki számára kielégítő kapcsolatokat tudjunk kialakítani.

Amíg a figyelmem középpontjában a másik ember áll, addig nem ismerhetem fel az én működésemet, lényem valódiságát, mélységét, a hitrendszeremet, reakcióim mozgatórugóit és félelmeim, erősségeim gyökerét.

Vajon mi az én motivációm, milyen motor hajt előre, vagy éppen állít meg a haladásban, fejlődésben?

Kell egy tükör, s hozzá jókora adag nyitottság, kíváncsiság, tudatosság, hogy megláthassuk Önmagunkat. Az első pillanat így néz ki:

Folyt.köv.