Hát nem bűbájos ez a hozzáállás?! 

Hát nem. Ha közel engedem ezt a kérdést a lelkemhez, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy nem hogy nem bűbájos, de még hátráltató is. Ezzel a hozzáállással ugyanis teljesen elkülönítem magam a problémámtól, annak lehetséges megoldásától és kizárólag egy külső csodatévő bárakármitől várom azt, hogy varázsütésre meggyógyítson, rendberakja az életemet, rendezze a viszonyaimat, leszoktasson a cigiről, a mértéktelen evésről-ivásról, a folyamatosan ismétlődő kellemetlen élethelyzeteimről, lehetőleg úgy, hogy közben nekem (szegény, körülmények áldozatának) semmin ne kelljen változtatnom. Mit gondolsz, mennyi az esélye annak, hogy így bármiféle javulás elérhető? 

Elárulom: zéró.Azt is elárulom, hogy semmiféle módszerben nem kell hinni. MAGADBAN érdemes hinned. MAGADNAK jó, hogy elkötelezett híve vagy. A saját kitartásodba érdemes energiát fektetned, mert Te vagy önmagad legnagyobb drukkere.Minden módszer, a legnagyszerűbb is, semmivé válik, ha nem állsz magad mellé teljes vállszélességgel, kitartással és hittel.Tehát: igen, szükség van a hitre. De az önmagadba vetett hitre! 

Minden jóra fordul, ha megajándékozod magad vele.Szeretettel: Maya